Siklós

Siklósi-vár

Hazánk déli részén, a Villányi-hegység előterében, a Harkány-Nyárádi síkon fekszik Siklós városa. A vár a településen belül egy dombon található. A kiváló elhelyezkedése miatt már az őskori embercsoportok is letelepültek a környéken. A gazdag leletanyagokat az i.e. 4. századból a kelták hagytak maguk után. Hozzájuk fűződik a szőlő termesztése és a borfogyasztása elsőként ezen a tájon. Később a pannonok telepedtek le, akiket az ókori rómaiak hódítottak meg. Ezek után a hunok, majd a gótok, a longobárdok, aztán az avarok is megjelentek a környéken. A 10. században érkező magyar népek az avarokat olvasztották be. A vár írásos emlékét első ízben egy 1294-es oklevél tartalmazza, melyben a Soklyósy család volt Siklós birtokosa kb. 900-tól 1387-ig. A kán nemzetség legbefolyásosabb tagja Öreg, vagy Nagy Gyula, aki 1214-ben erdélyi vajda, és 1224-1226 között az ország nádora volt. Ebből a családból került ki a vár építtetője Gyula unokája Miklós, majd az ő fia Gyula. Aki 1270 körül kezdhette meg a külső és belső várból álló, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos siklósi vár építését. A várkastély, szabálytalan négyszög várudvar köré épült. A belső vár védelmére egy 8,2 méter átmérőjű, 1,3 méter falvastagságú védőfallal és körfolyosóval ellátott, nyakfalas barbakán épült.
A siklósi várkastély legkorábban épült része a déli oldalon látható téglalap alaprajzú épületszárny, a két végén tornyokkal kialakítva. A két torony között helyezkedett el a kéthajós palotaterem, alatta a börtönnel és a kínzókamrával. Ma is látható, hogy a börtönviselt rabok, hogyan éltek, a kínzókamrában is megtekinthető a kínzó-, vallatóeszközök népes garmadája. 
A kastélyban felépített várkápolna, a késő gótikus építészet méltán nevezhető gyöngyszeme helyezkedik el. A várat körben egy vizesárok övezte ennek a maradványai még ma is látható. A család a szomszéd birtokosokkal nem volt békés viszonyban. A hatalmaskodásuk következtében folyamatosan vesztettek birtokukból, így Luxemburgi Zsigmond idejében 1386-ban már a Soklyósy család kegyvesztett lett és Siklóst is elvesztette. Egy rövid ideig a Kakas és Pásztói család birtokát gyarapította, majd a Garaiak befolyása alá került a várkastély. Garai Miklós macsói, majd horvát bán, valamint 10 éven keresztül az ország nádora volt. Miklós fia, az ifjabbik Garai Miklós Zsigmond híve és támogató volt, mikor a főurak lázadást szítottak ellne. Ekkor Garai a királyt Siklósra hozatta és tisztes őrség védelmet nyújtott neki. Zsigmond szobája a mai napig látható a várban. Ezek után 1433-ig volt az ország nádora az ifjabb Garai Miklós. Halála után fia László volt a birtok tulajdonosa. Ő V. Lászlót támogatta, azonban a Hunyadi János család Ulászló párti volt, így érdekellentét alakult ki a két főúri személyiség között. Bátaszéknél csatában meg is ütköztek, ekkor a Garaiak vereséget szenvedtek és Hunyadi a várat ostrom alá vette, de elfoglalni nem tudta. László 1447-ben az ország nádora, halálát követően fia Garai Jób örökölte a várat, de ő utód nélkül halt meg, így a tulajdon 1481-ben visszaszállt a királyra. Ebben az időben Mátyás fia, Corvin János a birtokos, azonban 1494-ben egy familiárisának, Bajnai Both Andrásnak adta el.  II. Ulászló szlavón bánná nevezte ki, mely központjának Siklós adott otthont. A várat 1507-ben már Perényi család birtokolta, Both családtól foglalta el a lázadások során. Perényi Imre magyar nádor 1519-ig jelentős államférfi, nagy vagyonnal és királyi kiváltsággal rendelkezett. Kanizsai Dorottyával kötött hazásága még tovább növelte befolyását és vagyonát. Dorottya apja Kanizsai Miklós soproni ispán és főúr volt. A család birtoklása idején a várat átépítették. A kezdődő reneszánsz korszak a művészeti megújulását jelentett, és ebben a szellemben új stílusjegyekkel látták el a várat is. Perényi Péternek két fia volt Ferenc és Péter. Apjuk 1519-ben halt meg, ekkor Dorottya irányította a birtokot rövid ideig. Perényi Ferenc nagyváradi püspök, aki 1526-ban a mohácsi csatában lelte a halált. Perényi Péter 1519-től koronaőr, a birtokait ő örökölte, így Siklóst is. A koronát Szapolyai Jánosnak adta, akit 1526. november 11-én meg is koronáztak Székesfehérváron. Azonban Szapolyai tehetetlensége miatt Perényi I. Ferdinándot támogatta és a felhatalmazott titulusánál fogva a koronát is neki adta át. Szapolyai János egészen a lengyelországi  Tarnów várába menekült. Ferdinándot 1527. november 3-án koronázták meg, a szertartás után a siklósi várba hozatta a koronát. Perényi későbbi királyi árulása miatt börtönbe került 5 évre, de a főurak nyomására kiengedték, de nem sokkal ezután 1548-ban elhunyt, temetésére Sárospatakon került sor. A törökök elfoglalták Siklóst és a várat is, így 143 évig állt fennhatóságuk alatt. I. Lipót és a szövetséges csapatok szabadították fel 1686-ban. A vár a császári kincstár tulajdonába került 1698-ig. 1698-tól 1728-ig a Caprara család tulajdonát képezi, ők a birtokot eladták Batthyány Ádám gróf özvegyének, Strattman Eleonóra nagyasszonynak. Az özvegy 96200 forintért vásárolta meg a siklósi birtokot. Két fia volt Lajos és Károly grófok. Batthyány Lajos volt Magyarország utolsó nemzeti nádora. A vár barokk stílusúvá való átépítése is a Batthyányiak nevéhez fűződik. A család kiemelkedő liberális politikusa Gróf Batthyány Kázmér, aki élen járt a jobbágyság felszabadítását jelentő örökváltsági szerződés megkötésében. Kázmér a magyar kormány külügyminisztereként kiemelkedő szerepe volt az 1848-49-es szabadságharcban. A szabadságharc bukását követően Törökországba, majd Franciaországba menekült és Párizsba halt meg. Hamvait hazahozták és a várkápolnába helyezték örök nyugalomra 1987-ben. A várat 1873-ban a család eladta, ekkor a Benyovszkyék tulajdonába került. A világutazó Benyovszky Móric Siklóson és Baranya megyében is jelentős szerepet töltött be, a megye főispánja volt. 1929-ban műemléké nyilvánítatta a várat. Halála után még rövid idegig neje Batthyány Lujza grófnő foglalta el a birtokosok székét, majd 1944-ben eladat a várat a Honvéd kincstárának.. A háború idején fogoly-, és internáló tábor szerepét töltötte be. Ezt követően romos és elhagyatott volt, majd 1956-ban elkezdték a felújítását múzeumot, szállót is kialakítottak benne. 2000-ben a város tulajdona, majd 2010-ben egy utolsó nagy felújítás projekt keretein belül, látogatóközpont kialakítására is sor került.

Siklós

« Baranya megye