Gyula

Gyula városában több alakommal volt szerencsém járni. Nagyon hangulatos, sokszínű és igen értékes történelme miatt is érdemes felkeresni. Itt a lapon néhány fontosabb történelmi emlékhelyet is bemutattunk, de a vár és környezete, a fürdővel, parkkal, csónakázó tóval, körrondellával tényleg üde színfoltja eme szép dél-alföldi városnak. A vár több kulturális programnak is helyet ad, történelmi játékok, gasztronómiai rendezvények, és egész nyáron várszínházi előadások várják a látogatókat. 

Gyula nevét a város helyén álló egykori monostort Gyula nevű főúr alapította Gyulamonostora néven, és feltehetőleg innen ered a város neve is. Azonban a „Földpiramis, Kálvária-apsziskápolna” szócikkben leírtak alapján is már rég lakott volt ez a vidék. A feljegyzések szerint a térség első tulajdonosa a Csák nemzetségből származó Miklós csanádi, majd későbbi bihari főispán volt. Ő II András királytól kapta adományként. A helységet 1313-ban egy oklevél említi „Julamonostora” néven, de 1337-es pápai tized már Gyula néven szerepelteti.

A gótikus sulisban épült vár Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. Azonban ez így nem állja meg a helyét, - hisz az alapok tényleg középkoriak - de jelentős részét már a 20. században építették hozzá, és újították fel. Az Almássy-család kastélyának tájképi parkjába úgynevezett romantikus romként töltött szerepe miatt kerülhette el a teljes pusztulást. A szabályos alaprajzó belsőtornyos várfalakat a Fehér-körös árterületén, mocsaras-lápos vidéken egy kis kiemelkedésen építették.  A vár legöregebb részét az öregtornyot a 14. században a Losonczi család építette, melynek védelmét a természetes vízfolyások, valamint az árok és a palánkrendszerek jelentették. Az építkezést a 15. században Maróthy János és fia László folytatta. A belső várudvar köré emelték a magas téglafalakat, ekkor bővítették a palotaszárnyat és 1445. június 5-én sor került a kápolna felszentelésére mely Miklós tripoliszi püspök nevéhez fűződik. Maróthy László 1476-ban bekövetkezett halálakor, a birtok a királyra szállt, mivel leszármazottja nem volt. Hunyadi Mátyás örökösének, Corvin Jánosnak és feleségének Frangepán Beatrix 1482-ben adta az uradalmat. Corvin János halála után, Beatrix kezére került a birtok, aki felségül ment Brandenburgi Györgyhöz, és az esküvőt is a várban tartották. Brandenburgi György, majd később Kerecsényi László tervezte meg a további erősítést, a török hadak előrenyomulásának a hírére. A törökök előtt 1529. június 17 és 1530. március 16 közötti időszakot a magyar belháborúk leghosszabb időszakának számít. Szapolyai János és I. Ferdinánd osztrák főherceg megválasztását követően robbantak ki a hívek és a főurak között a harcok. Ezt nevezték Gyula ostromának. A vár elfoglalására Czibak Imre váradi püspök tett kísérlettet, a védő Habsburg katonák ellen. Az ostromgyűrűt és a kiéheztetést és a lassú harcokat a védő csapatok tovább már nem bírták, így a vár Czibak birtoka lett. Halála után testvére Ferencre szállt a birtoki tulajdon, de az ő halálát követően az özvegyétől Ferdinánd az elhanyagolt várat 1552-ben megszerezte. 1560-ban Kerecsényi László a várnagy, aki a várat megerősítette, de a törökök elleni harcban már ez sem segítetett. 1566 júliusában Pertaf pasa nagy erőkkel ostromolni kezdte a várat. Az ostrom 9 hétig tartott, mikor víz és élelem hiányában Kerecsényi a várat szabad elvonulás feltétele mellett átadta a töröknek. A törökök a megállapodást be nem tartva Kerecsényit elfogták és tömlöcbe hurcolták, nem sokkal ezután el is hunyt. A törökök 128 évig kezükben tartották Gyula várat. 1695. január 18-án sikerült Mehmet pasától visszafoglalni a Heister tábornok vezetésével a várat. A  Rákóczi szabadságharc idején a Károlyi Sándor vezette kuruc csapatok még egy kísérletet tettek a vár bevételére de ezt 3 hét ostrom után sem sikerült kieszközölniük. Ezután már hadi szerepe a várnak megszűnt. Később gróf  Wenckheim, majd a fent említett Almássy család birtokát gyarapította. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a tízenhárom aradi vértanúból kilencet Gyulára hurcoltak és a kivégzésükig itt tartották fogva őket. Fogva tartásuk helyszíneit emléktáblák jelzik. A vár ezek után elhagyatottá vált, és folyamatosan romosodott és pusztult az állapota. Az 1950-es években kezdődött a vár helyreállítása, falak renoválása és tetők felhúzása. A vár falai között 1964-től a várszínház is működik, mely nyaranta sok-sok érdeklődő látogatónak nyújt kellemes kikapcsolódást a zenei és kulturális előadások által.

Aki még nem járt Gyulán az feltétlenül keresse fel, aki meg már járt ott az hamarosan vissza fog térni.