Sárospatak

A vár építését a tatárdúlás után, az 1250-es évek után kezdték el.
A XIII. században a lakótorony volt a vár legkorábbi része, mely ma a Vörös-torony nevet  viseli. A vár kiterjedését is bizonyítja, hogy több kisebb torony és lakrész építését is elkezdték. 1262-ben V. István, a vár egyik tornyát adományozta Ubul fia Mihálynak.
Azonban a mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó városfalakat, erődítéseket 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. Ennek ellenére a korabeli adományozások, és a leírások alapján nem kétséges, hogy a vár legkorábbi része már a XIII. század közepén létezett.
A munkálatok gyors lefolyását az is jelzi, hogy 1537-ben Ferdinánd és János királyok a béketárgyalásainak idején Patak már védőfallal van körülvéve. Mátyás halála után kialakult  zavaros helyzetet követően Pálóczy László a vár és a lakótorony korszerűsítéséhez fogott hozzá. Az egyik befalazott ajtókereten olvasható 1506-os évszám, valószínű, hogy erre az építésre utal. A középkori városközpontot bástyás várfallal vétette körül. Perényi a külső vár délkeleti részében alakította ki új rezidenciáját. A rombusz alaprajzú várudvarból lehetett a reneszánsz tornyot megközelíteni. 1540–1542 között a várudvar keleti végében palotaszárny építésébe kezdtek. Perényi Péter halála után fia Perényi Gábor országbíró fejezte be a félbemaradt munkálatokat. folyt