Pannonhalma

 A Pannonhalmi Bencés Főapátság hazánk egyik kiemelkedő műemléke. 2014 őszén jártunk ott, és látogattuk meg az apátságot és környékét. Ahogy az egyik kedvenc fényképem is mutatja szép napos, de kissé párás, a völgyben ködös, nagyon hangulatos időjárás volt aznap. Az érdeklődő vendégek számára igen korszerű látogatóközpont van kialakítva. Lehet választani csoportos és egyéni körbejárás között. Mindenki kap egy kis fülest, amely érzékeli, hogy épp hol jár és annak a műemléknek vagy épp a könyvtárnak, kerengőnek a történelmét mutatja be. Természetesen mi is tudunk a menük között választani, hogy mit szeretnénk meghallgatni ismét. Az apátság környékét is érdesem körbejárni, hogy a szerzetesek a mai napig mivel fogalakoznak, milyen növényt, fűszernövényt vagy épp - mivel a klíma engedni - milyen déli gyümölcsöt is termesztenek. Ezeket meg is lehet vásárolni. Én mindenkit arra biztatok, hogy egy napot szánjanak rá, és látogassák meg, mert nagyon szép, történelmileg értékes, gazdag élményben lehet része.

Géza fejedelmi 996-ban Csehországból hívta a bencéseket hazánk területére. A szerzetesek a 282 méter magasságú Szent Márton dombon telepedtek le. Ebben az időben megindult kolostorépítkezést I. István fejezte be. A kolostort már az első időkben kerítőfallal vették körbe, melynek az alaprajz a későbbi feltárások alapján vált ismeretessé. Ezek szerint a várat egy mély árok vette körbe, kettős fal volt köré húzva. Hat ötszögű külső toronnyal, és egy nagyszögletes kaputoronnyal volt ellátva a védelmi rendszere. A történelmi idők, a rendet és az épülete sem kímélték. Az első átépítést a pusztulás után  1241-ben Urias apát kezdte el. Ezek után II. Ulászló foglalat el Pannonhalmát, melyet Tolnai Máténak  adományozott. A törökök érkeztével megerősítették és végvári szerepet kapott, de több alaklommal került török kézre, állapota ekkor folyamatosan romlott. 1575-ben tűzvész volt, a templom tetőszerkezete és a lakóházak egy része is megsemmisült. A bencések 1586-ban a kolostorból elmenekültek, majd 1594-ben Szinán pasa foglalta el, de 1597-ben Miksa főherceg vezére, Brestein visszafoglalta. A 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki békét követően ismét az egyházi vezetők kezébe került az apátság, és a bencések is visszatértek 1638 után. Karbert Egyed főapát 1699-1700 fordulóján újjáépítette az elpusztult, és romokban álló palánkot, és megépítette az ágyútornyot is.
A. Rákóczi szabadság idején a kuruc érzelmű rendtársak Karbertet elfogták, bebörtönözték, s rövidesen meghalt. II. József több rendel együtt a bencéseket is feloszlatta 15 évre, amelyet 1801-ban I. Ferenc király újra visszaállított, így ismét egyházi kézre került az apátság. Majd több építési munkálat is kezdettét vette, így Kruesz Krizosztom főapát 1862-ben Stornó Ferencet bízta meg a munkálatokkal, melyeket 1886-ra be is fejezett.  Ekkor készült el az új torony és a székesegyház helyreállítása is. Az 1940-ben megkezdődött újabb nagy építkezések, melyek során elkészült a 250 diákra tervezett gimnázium és a nevelőotthon. A tanítás 1943-ban vette kezdetét.

2006-ban négy ütemű felújítás keretein belül került sor a látogatóközpont kialakítása. Ezen belül a  környezetrendezés, látogató épület, arborétum, gyógynövénykert, hospodárkert amphiteatrum és az ifjúsági zarándokház került megépítésre és felújításra. A projekt 2010-ben fejeződött be és a várja azóta is a látogatókat.