Jászberény

Ferences templom

A város vidéke már a kőkorszakban is lakott rész volt, erre utalnak a kőkori telep maradványai is. A leletek szerint a vaskori emberek, valószínű, hogy a kelták, később az avarok és a szarmaták is jelen voltak a környéken. A szarmaták jelenlétére az is utal, hogy a Duna és a Tisza közötti Csörsz árkot ők építhették 330-as években. A központi település az Árpád-korban kialakulhatott a Zagyva folyó mentén, de a tatárjárás következtében teljesen elpusztult. IV. Béla hívására, jász népcsoport telepedett le a környéken. A pogány jászok még hosszú évtizedekig ragaszkodtak szokásaikhoz, egészen Mátyás király idejéig. Mikor ő maga kérésére IV. Szixtusz pápa engedélyt adott a városban ferencesek letelepedésére, hogy a népcsoportot térítsék a katolikus vallásra. Ehhez természetesen fontos tényező volt egy templom megépítése, mely az 1472-ben készült el. A ferences templom és kolostor egészen a török hadak megérkezéséig látta el szerepét. A templom erőd jellegét mutatta, hogy körben kőkerítés határolta területét. A mohácsi csatavesztés után a Budát elfoglaló törökök, Jászberényt is felgyújtották, lerombolták. Az ország középső része tartósan az oszmán birodalom része lesz. Az erdőfal elpusztult, a templom és a kolostor is súlyos sérüléseket szenvedett. Azonban itt a víz folyásánál a törökök is palánkvárat emeltek. Erre utalnak a korabeli feljegyzések is, így 1577-ben az egri vitézek kicsalták a törököket a palánkvár biztonságos falai mögül és levágták őket. A török hódoltság lassan elmúlt így a megmarad erőd jelentősége is megszűnt. Az utolsó említést a török palánkvárral kapcsoltban, hogy 1840-es években semmisítették meg teljesen a Zagyva folyó környékén. Ma már ebből nem láthatunk semmit, de a templomot a törökök engedélyével a lakosság helyrehozhatta és felszentelhette, így a ferences rendi szerzetesek láthatták el a plébánosi feladatukat. Később több építés és átalakítás is volt a templomon. Tetőzetét 1699-ben, tornyát 1715 után barokk stílusban emelték fel. 1701-től már istentiszteltet is tartottak benne. Említettem a középkori kolostort is, amely szintén jelentős károkat szenvedett, romos állapotba került. 1723-ban Giovanni Battista Carlone, egri püspöki építész vezetésével újabb kolostor építését kezdték meg, a régi kövek felhasználásával. Elkészülte pedig 1770-es évekre tehető, ekkor már ez is barokk stílusjegyeket kapott.

Jászberény

« Jász-Nagykun-Szolnok megye