Karancslapujtő

A Karancs-Medves vidék hazánk északi táján terül el.  A Medves és a Karancs hegység is vulkanikus eredetű, többnyire tizennégy-tizenhatmillió évvel ezelőtt alakultak ki.

A Medves a kontinens legnagyobb bazalt fennsíkja. A Karancs-hegységet Mikszáth Kálmán a „Palóc Olymposnak keresztelte el, mivel minden oldalról az andezit hármas csúcsa látható. A hegység kialakulása meglehetősen ritka geológiai folyamat eredménye: a felszín alatti vulkáni kitörés során a láva nem került a felszínre, hanem egyszerűen megemelte a felette tornyosuló márgás kőzetet, ami jellegzetes formavilágot hozott létre. A hegységet éles gerincek, meredek oldalak és mély völgyek jellemzik. A Karancsra több irányból is feljuthatunk, szép, olykor kissé megterhelő turistautak által. A jelzésrendszer jól kiépített, sőt a kápolnához zarándokút vezet fel. A kápolna középkori eredetű, sőt erődrendszer nyomai láthatóak, sáncok is felfedezhetőek. Se a kápolna se sáncok építési ideje nem ismert. Egy monda szerint a Muhi-csatáról menekülő IV. Béla Karancsalján pihent meg. Ennek tiszteletére építette leánya Szent Margit a hegy tetejére a Boldogasszonynak szentelt kápolnát. A 16. században a Bebekeké, a 18. századtól legjelentősebb földbirtokosa a Jankovich család.

1927-ben a szentély romjaira kápolnát építettek, majd 1991-ben romjaiból építették újjá a mai látogatható hegyi kápolnát. Évente több zarándoklat is indul, és érkezik a kápolnához. Ha már itt járunk akkor érdemes felkeresi a Karancs-kilátót. A kápolnától nincs messze, természetesen jelzett turistaúton juthatunk el oda is.