Nógrád

Nógrádi vár

A település a Börzsöny-hegység keleti lejtőjén a Morgó-patak mentén helyezkedik el. A terület domborzati képét mintegy 15-19 millió évvel ezelőtti vulkáni működés formálta. A vár is egy andezit kúp tetejére épült. Fontos stratégai jelentőséggel bírt már a honfoglaló őseink számára is. A kővár előtt feltehetőleg már föld-, esetleg cölöpvár állhatott. Később az itt letelepült szláv és bolgár népcsoportok a várat megerősítették és a kővár alapjait is lerakták. Anonymus elmondása alapján Árpár vezér katonákat küldött hadba, hogy a várat elfoglalják és az itt élő népeket meghódítsák. Az okleves feljegyzések alapján 1108-tól már „castrum regium” néven szerepel, tehát már királyi vár ekkor, még 1274-es feljegyzések szerint is királyi kézben van. Az első feljegyezet adományozás 1280-as években IV. László király Tamás váci püspöknek adta Nógrádot, mely néhány évszázadik birtokai között tudhatta. Azonban a környéken több támadás is végbe ment, így a vár erősségét, és bővítését is indokolttá tette. Báthori Miklós váci püspök, és egyben a humanizmus jeles magyar képviselője nagyszabású építési munkálatokat hajtott végre a váron. Az ásatások idején előkerült egy 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három farkasfog-címerdíszes, vörös márványból készült, reneszánsz emléktábla, amit feltehetőleg a püspökség helyezett el.  Ekkor még biztosan a váci püspökség birtoka. Később 1526-ban már Szapolyai János, 1527-ben pedig már I. Ferdinánd foglalta el, nem sokkal a királlyá koronázása után. 1544-ig királyi birtok, majd a török előrenyomulásával, a várat harc nélkül feladták, így Buda eleste után már a szultán által kinevezett Mohamed budai pasa és Husszein esztergomi bég kezére került. Mátyás főherceg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fővezérek 1594. február 27-én szabadították fel Nógrádot. 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem török segítséggel vette be a várat, de a 1606-os bécsi béke értelmében ismét királyi birtok. Ezt követően még 1619-ben Bethlen Gábor kezére került, amit a niklosburgi békekötés alapján ismét királyi birtok lett. A törökök 1626-ban támadást indítottak a vár ellen, de Eszterházy Pál várkapitány ezt sikeresen visszaverte. Egy újabb szövetkezés, mely Apaffy Mihály erdélyi fejedelem, és a törökök között jött létre. 1663-ban támadást indítottak az erősség ellen, de Nadányi Miklós várkapitány a várat ellenállás nélkül átadta. A megszállás idején 1685-ben egy villámcsapás következtében a lőporraktár felrobbant, hatalmas károkat okozva várban, így jelentősége megszűnt a törökök még az épen maradt részt is felgyújtották, lerombolták, majd a várat elhagyták. Még egy kísérlet történt a vár felépítésére II. Rákóczi Ferenc megbízásából, de erre már nem került sor. A császári csapatok a maradék falakat is lerombolták, így 1710-es években teljesen elhagyatott lett Nógrád vára. 1949-ben kezdődtek az ásatások a vár területén, de a régészeti feltárásra és helyreállításra egészen 1997-ig várni kellett. A vár könnyen megközelíthető, a településen a vár alatti parkolóból rövid sétával érhetjuk el a romokat. 

Nógrád

« Nógrád megye