Pusztavacs

A területen avar és szarmata kori leteltekre is bukkantak. A környék ideális élőhely volt az ősi nomád népcsoportok számára. Hatalmas legelők, réti, ártéli erdők és lápos mocsarak adtak megélhetést. A honfoglalás után térség Kurszán, később Árpád kezére került. Pusztavacsról az első írásos említés 1274-ből származik, ekkor „Ocs” néven szerepel. A 1300-as évekre a falu „Pusztavacso”, néven létezek, Igmánd nemzetség birtokába kerül királyi adományként. 1415 körül Kolos családhoz, majd Sápi nemes lett a birtokosa. A település főterén 1440 körül kezdték építeni a gótikus templomot. Jelenleg is látható, mintegy 12 méter magas tornya. A település  a török megszállás alatt elnéptelenedett, az Árpád-kori templom is ekkor indult pusztulásnak. A műemlék parkon, a rom körül fából faragott 13 Aradi vértanú emlékművei állnak. A romot és szobrokat nem nehéz megtalálni a településen, a Hunyadi téren láthatjuk.