Kereki

A vár romjait a Kereki-Amáliapuszta nyugtai szélétől a piros L jelzésű turistaúton érjük el. Rövid, de a végén meredek sétával juthatunk fel a romokhoz. Azonban egy hosszabb túra utat is találunk, Pusztaszemes központjától a zöld jelzésen, mely a várhegy délkeleti felén találkozik a fent említett piros L jelzéssel. A szabálytalan alakú vár maradványait egy dombtetőn találjuk 283 méter magasan. A várat 5-6, illetve 6-8 méter mély árok védte melyhez a déli oldalon fahíd tartozott, a felvonóhidas kapu előtt. Az eredetileg kétemeletes várat, ma már csak egy emelet magasságban láthatjuk, ezek is egy része rekonstruált falmaradványok. A várat téglákból építették, követ csak néhány falrész alapozásánál, ablakok ajtók és párkányok megerősítésénél használtak. A helységet elsőként egy 1193-as keltezésű oklevélben említik elsőként „Quereki” névként szerepel. III. Béla adományként adja a székesfehérvári lovagoknak a birtokot, később a pápai tizedjegyzékben kerül megemlítésre a falu neve. A vár első várnagyát Czikó nevét egy 1336-os oklevél már említi, így az építési ideje is a 14. század első felére tehető. Marczali Miklós a várat a törökök elleni védekezés eredményeként 1396. augusztus 13-án adományként kapta Luxemburgi Zsigmondtól. A király ellen fellázadt magyar főurakhoz Marczali is csatlakozott, de 1403-ban a lázadás leverését kővetően a várat elvesztette. Ezt kővetően a megsérült falakat kijavították, és a kegyelmet kapott Marczali Miklós a várat 1408-ban visszakapta. Halála után ismét királyi birtok, elsőként a Habsburg-házi V. László, majd  1458-ban  Hunyadi Mátyás trónra kerülésével ismét adományként van említve, ekkor  Enyingi Török Péter a birtokot 1464-ban kapta meg, őt követte Báthori István országbíró. I. Miksa német-római császár zsoldosai ostrom alá vették a várat 1494-ben. - ( Rövid érdekesség: Miksának törvényes házasságából, és ismeretlen ágyasoktól, valamint úrnőtől  pl Anna von Helfenstein úrnőtől is, összesen 16 gyermeke született.) – A várhoz visszatérve, az ostrom után romos állapotba került és teljesen üresen maradt. Mátyást halála után Jagelló Ulászló következett a magyar trónon, így a vár joga rá szállt. Ő adományként a Báthori család tulajdonába juttatta, majd tőluk 1430-ban Perneszi Ferenc veszi meg a birtokot. A végvár rendszer a török hadak terjeszkedési idején felbomlott, így a Fehérkő vára is, melyet a magyarok stratégai szempontból semmisítettek meg. Ezek után a törökök birtokait gyarapította, de jelentősebb szerepe már nem volt. Későbbi a tihanyi birtokrendszer része, majd ismét a Perneszi családé. Az utolsó tulajdonosok között még Babocsai Ferencnét megemlíthetjük. Később a köveket széthordták. A várat 1960-as években tárták fel, és Koppány Tibor építész vezetésével a romokat konzerválták.