Ófehértó

A Nyírségben fekvő Árpádkori település már 1137-ben már jelentősnek volt mondható, a lakosság száma alapján.  A nevét a település mellett fekvő sziksótól fehérlett kiszáradt tó mederről kapta, mint Ófehértó. Az írásos említést a Váradi Regestrumban már 1220-ban. találjuk róla. Első ismert birtokosa Gothárt család volt. Károly Róbert 1326-ban a birtokot hűtlenség miatt elkobozta Gothard fiaitól, Páltól, Jánostól, Lászlótól, és Gutkeled nemzetséghez tartozó fiainak 1418-ban a Báthori-család birtokát gyarapította, majd a Báthoryak után a Vay, Károlyi család is birtokosa volt. Ezt követően is sokat cserélt gazdát. Itt megemlíthető még Lónyai Judit, a Bogdányi családé majd a Csáky, Kornis, Erdődy családok neve is. A török idők az ország e részét sem kímélte, egy időre elnéptelenedett, s csak a  18.században népesedett újra.  

A szép freskós templomot feltehetően a 14. század második felében emelték gótikus stílusban. Az egyhajós épület homlokzat előtti tornyát Pethő Rozália állíttatta 1750-ben. Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom gyönyörű látnivalói az 1400-as évekből származó freskók. A hajó északi falának freskója sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. Az ifjú Jézus tanítja a bölcseket, Júdás csókkal árulja el Jézust. Látható még, hogy Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet vinni. A diadalív homlokzatán Szent Katalin és Antiochiai Szent Margit alakja vehető ki. A templomot a település belterületén találjuk. A freskó megtekintéséhez hívjuk a megadott számot.