Komárom, Komárno

Az erődrendszer legidősebb tagja az Öregvár. Ma a Duna Szlovák oldalán Komárno területén látogatható. Egy része leromlott állapotban van, egy része a látgatók számára nyitva áll. 

I. István Nagy Károly mintájára, közigazgatási egységekre osztotta az országot, így kialakult a vármegye rendszer. Komárom székhelye lett az első vármegyék egyikének. Előbb a vár épült fel, majd három község: „Komáromfalva, Andrásfalva és Keszifalva egyesüléséből jött létre Komárom mezőváros. IV. Béla 1265. április 1-jén kiváltságlevelet adományozott Komáromnak, így létrejött a királyi város. A jól megerősített vár már állt, és a kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt a tatárok nem tudták bevenni. A királyi város és vár hadi jelentősége csata után jelentősen megnőtt. A kémjelentések szerint 1544-ben a törökök Komárom bevételére készülnek, így a vár megerősítése halaszthatatlan feladat volt.

I. Ferdinánd 1550-ben Pietro Ferrabosco építész bízta meg. A kor szellemének és legkorszerűbbnek egy többszögű bástyarendszer kiépítését tartotta a leghatékonyabbnak. Az Öregvárat 1523. március 23-án kezdték el építeni, ami 1557-re a tervek alapján el is készült. A kapuját Ferdinándról nevezték el, a felirattal mely 1550-ből származik. I. Lipót elrendelte - mikor Érsekújvár török kézre került-, hogy az erődöt tovább bővítsék. 1663 és1673 között folyt egy nagyobb építkezés az ötszögalakú koronamű, az Újvár. Területe nagyobb az Öregvárnál, külső védelmi rendszer megerősítésére szolgált. Hazánk feljegyzett legnagyobb földrengése az 1763 .június 28-án bekövetkezett, a Rhicter-skála szerint 6,3 erősségű volt, mely a városban és a  várban is súlyos károkat okozott. A feljegyzések szerint 63 halálos áldozat és 120 sérülje volt. Az épületek harmada elpusztult, romba dőlt. Ezután 1782-ban a helytartó tanács a vár hadi jellegét megszűntette. A 19. században I. Ferenc császár parancsára a várat ismét elkezdték újjáépíteni, megerősíteni így jelentősége ismét megnőtt.