Vaja

A település első írásos említése egy 1280-ban kelt oklevélbe szerepel „Woya” néven. A nyírségi településen a Vay családot 1312-ben már említik a megmaradt források. A család a település főbirtokosa volt, és feltehetőleg a családnevet is innen vett fel. A reneszánsz stílusban épült várkastély a középkori műemlék templom mellett egy ősparkban áll. Az építési idejét pontosan nem lehet tudni. A legendák szerint 1418 körül Vay Ábrahám építhette, mikor Zsigmondtól pallosjogot kapott, azonban ez tényleg legenda, hisz arról, hogy tényleg állt, írásos adat nem került elő. 1524-ben egy oklevél szerint Vay Pál kúriájaként van feltűntetve ezen a helyen. 1552-ben már az özvegye házaként szólnak a leírások. A kastély több szakaszban épült, a főépület reneszánsz stílusban a 17. század első felében, majd 1659-ban az északi tornyot, később a déli tornyot is felépítik, így a végleges arculatát a 18. században éri el. A várkastélynak hadi jelentősége nem volt, inkább csak lakóházként szerepelt. Fontosabb esemény a Rákóczi féle szabadságharc idején volt.  II. Rákóczi Ferenc először 1703. július 19.-én  tette tiszteletét a kastélyban mikor a Vay testvéreket, Lászlót, Mihályt és Ádámot megkereste a felkelés ügyében, és megnyerte a támogatásukat. A szabadságharc hanyatlása idején 1711. január 31-én tárgyalt Pálffy Jánossal Vaján.

„ Estefelé megérkeztem e helyre. Pálffy tábornok és én ugyanabba a kastélyba szálltunk. Előttem érkezett és kint fogadott, amikor lovamról leszálltam. Lakásomba vonultam Pálffy elkísért, és három tábornokkal együtt nálam vacsorázott. Kényszeredettség és feszélyezettség nélkül folyt le minden. Amikor egyedül maradtunk Pálffyval, biztosított a császár jóakaratáról, és arra buzdított, írjak e fejedelemnek egy hódoló levelet, és ha ezt megteszem, biztosíthat róla, hogy a császár a nemzetnek éppúgy, mint az erdélyieknek, megadja törvényeken alapuló minden szabadságát és általános bocsánatot mindazoknak, akik még fegyverben vannak. Ami pedig az én személyemet illeti, nincsen olyan becsület, méltóság, kedvezés és vagyon, amelyet ne remélhetnék, az erdélyi fejedelemség kivételével. Arra kért, fontoljam meg éretten ügyeim állását. Mert ha elmulasztom azt, hogy e háborút olyan szerződéssel fejezzük be, mely biztosítja a nemzetnek törvényeit és kiváltságait, elkerülhetetlenül fegyverrel hódítják meg, és a császár tanácsának ez ürügyül szolgálhat arra, hogy eltörölje minden törvényünket, mint ahogy Csehországban tették a prágai csata után.”    

A család 1944-ig lakott a kastélyban, a 19. század közepén helyreállítatta. Ma múzeumként működik a kastély. Érdemes meglátogatni, a család életét és a Rákóczi-szabadságharc eseményeit mutatja be. A parkban is tegyünk egy sétát, rendezet kert fogad minket, ritka növényekkel, fákkal  és egy öreg szép platánt is megcsodálhatunk. A kastély előtt egy szoborcsoport látható, kiemelkedő kuruc személyiségek mellszobraival.

Felhasznált irodalom:
Gebei Sándor
Magyarország Története
Rákóczi-szabadságharc 1703-1711